2011. február 6., vasárnap

Egy kis sci-fi

Ez alkalommal szeretném megosztani veletek a férjem kedvenc részét „A csodák városából”. Egy igazi sci-fi rajongótól nem is lehetne mást várni, minthogy valamennyi fejezet közül arra voksol, amelyben van időutazás.

A helyzet pedig a következő:
Boldizsárt Perilla vissza szeretné küldeni az időben 1810-be. Találkoznia kell a híres Csodarabbival, Teitelbaum Mózessal. De hogyan teheti meg?
Aha!!!!!

Ismerős nektek ez az óra?
Aki azt mondja, hogy a Piarista templom tornyának órájára hasonlít, annak igaza van. Ugyanis ez az eredetije a most látható toronyórának. A 24 –es beosztású óralapot 500 éve készítették. Ez az első magyarországi fogaskerekes óra számlapja!!!!!!!
Ezek a tények már önmagukban figyelemfelkeltők, de ha még elárulom róla azt is, hogy képes visszarepíteni bárkit a múltba…….Na, ugye! Így még különlegesebb!

(részlet)
-         Állítsd be az órát a pontos időre, Boldizsár! Mikor éjfélt üt, visszarepít az időbe. Akkor ott dél lesz. Keresd meg a csodarabbit a zsinagógában! Az imaház a mai Dózsa György utcai bútorbolt helyén állt. Egy órád van a látogatásra. Ha végeztél, menj vissza a templomhoz, és kapaszkodj az óra nagymutatójába! Ha hajnali egyet üt az óra, újra a jelenben találod magad. Járj szerencsével!
Boldizsár megfogta az óra nagymutatóját, és beállította 23 óra 59 percre. Perilla pedig varázsigét mormolt az orra alatt:
-          „Tik-tak, tik-tak, hívnak már,
Múltba vissza szállítsál.
Jelenbe én megjövök,
Ha a mutató megpörög.”

Boldizsár lába alól hirtelen kicsúszott a talaj - legalábbis úgy érezte. Forgott vele a világ, zúgott a füle. Aztán hirtelen mindez megszűnt. Ragyogó napsütésben találta magát, ereibe visszatért a vér. A város főterén volt, mert a Városháza épületét megismerte. De hiányzott a térről a Kossuth szobor, helyén az unokatestvérei által csak „Vas Manciként” emlegetett Nimfás-kút állt. Körülötte rengeteg ember, akik épp flaskáikat töltötték meg a kút vizével. Balján egy őrhely volt. Az éjjeliőré. Nagymamája mesélte, hogy régen, mikor még nem volt minden családban óra, az éjjeliőr kiáltotta ki estétől hajnalig a pontos időt minden órában. De az éjjeli kóborlókat is ő szólította fel a rend betartására. Méltóságteljes, nagybajszú embert képzelt el Boldizsár erre a posztra. De az őrhely üres volt, nappal a pandúrok vigyáztak a rendre. Kék nadrágjukhoz jól illett a kávészín lajbi, amin fekete szőrzsinórozású dolmányt viseltek. Fejükön a fekete süveg még azt a pandúrt is méltóságteljessé tette, akit a Jóisten nem áldott meg szép szál termettel. A macskaköves utcákon lovas kocsik közlekedtek. „Ócsó, nagysád”- felkiáltással vásári kofák próbáltak túladni portékáikon. Családok jöttek-mentek konflisokon, az asszonyok szép, rakott ruhákban, a férfiak elegáns fekete öltönyben ültek a
bak mögött gyerekeikkel, akiknek öltözéke a felnőttekéhez hasonló volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése