2011. szeptember 30., péntek

Palicz Judit - Tükröm

Kamaszként minden szerelembe egy kicsit, vagy nagyon, de belehaltam. A mai napig nehéz elfogadnom, hogy sajnos az emberi kapcsolatok többsége múlandó. Sokan nem tudjuk megfogalmazni sérelmeinket úgy, hogy azok tükrözzék a felszakadó érzelmeket. Pedig mennyit segítene, ha eltudnánk mondani.
Emlékszem, fiatalabb éveimben több verseskötetet forgattam, mint manapság. Mikor nagyon magam alatt voltam a bánattól, hangosan, potyogó könnyek közepette olvastam a sorokat, mert azt éreztem, nem tudok megbirkózni a „Másik” elvesztésével. Aztán jobb lett, megbékéltem a helyzettel. Mert bár akkor ez nem volt tudatos, utólag úgy gondolom, hogy ha saját szavainkkal nem is tudjuk kiordítani magunkból a felgyülemlett fájdalmat, tegyük meg máséival, amiket magunkénak érzünk. Akkor tudatosult bennem, hogy miért volt erre szükségem, amikor Palicz Judit Tükröm című könyvét elolvastam. Ugyanis újra éltem kicsit a kamaszkoromat. Furcsa, de irigység fogott el, hogy kamaszéveiben ő képes volt kiírni magából, és nem is akárhogyan. Művészien. Érzelemgazdagon. Hátborzongatóan. Nagyon kevés ember képes erre. Őket nevezzük költőknek. És ha Judit azt is mondja magáról, hogy ő amatőr, én máshogy látom. Olyat alkotott, ami maradandó. Olyat, ami mankó lehet sok fiatal számára, akik nehezen birkóznak meg az érzelmi hullámvölgyekkel.
Palicz Judit honlapja, ahol a versekből szemelget a költőnő: http://judit.kemex.hu/


2011. szeptember 16., péntek

Vulkán

Úgy egy fél éve Kevét lenyűgözik a vulkánok. A könyvtárból kikölcsönöztük az összes könyvet a témában, így már csípőből vágja, hogyan "működnek". Már fel sem kapjuk a fejünket, amikor négy évesen a láváról, magmáról vagy kráterről tart előadást. Teljesen fellelkesült, amikor A csodák városát olvastuk, és kiderült, hogy Újhely határában is volt valaha vulkán. Attól pedig egyáltalán nem fél, hogy a Magas-hegy alkalom adtán "moroghat"is. Egyik hétvégén ezért kitaláltuk, hogy modellezünk vele együtt egy kis tűzhányót. Mivel agyagból képzeltük el, ezért felmentünk a Magas-hegyre "alapanyagért". A sípályák aljában épülő gátnál egész tiszta agyagot találtunk, amit csak kicsit fel kellett vizezni és átgyúrni. Egy kis délutáni  pihenő után a családfő nekilátott a vulkánkészítésnek, aminek persze kirobbanó siker lett a vége.


1. Dolgos kezek elkészítették a Magas-hegyet.


2. A boszorkánykonyhában átvette a hatalmat a férfinép. Víz, ecet és ételfesték egyvelegéből készült a láva.


A kitöréshez szükség volt szódabikarbónára.


3. Kitörés helyett csordogálás. A vulkánunknak nem volt nagy ereje, de kezdőktől talán ez sem rossz. Kevének ez is hatalmas öröm volt, a lelkesedése pedig töretlen a vulkánokat illetően. Így biztos vagyok benne, hogy lesz alkalmunk gyakrolni és tökéletesíteni a tűzhányó modellezést.